Felhívás

Régi Várad blog "Fotók,képeslapok a régi Váradról" Facebook album fotóit használja fel forrás megjelöléssel.Írja meg véleményét a facebook.com-ra,vagy az egyvaradi@gmail.com -ra !
Sok román ajkú váradi szeretné olvasni a szöveget az anyanyelvén,mely részben elérhetővé válik' '

Köszönet mindenkinek '


2017. június 22., csütörtök

Ha új irányt vesz a patak a város alatt

Az ERportban Szilágyi Aladár barangol a Páris-parti Párizsban.Olvassa el az első részt.

Szilágyi Aladár legutóbbi várostörténeti barangolásának főszereplője a váradi Páris patak volt. A témát figyelmes olvasóink – érdekes szöveges és képes adalékokkal kiegészítve – nem hagyták a földön heverni.


A Páris-patak hídjának korlátja – illusztráció egy 1901-ben megjelent könyvből

Egy kis séta a Páris-parti Párizsban címmel közölt írásunkban szó esett a Nagyvárad-Olaszin áthaladó Páris patakról is, amely a török idők előtt is Olaszi természetes határát képezte. Hogy némileg védve legyen a városnak ez a része, a patak partjára egy palánkot is építettek. Ez utóbbit majd csak az 1700-as évek derekára bontották le, amikor Olaszi észak felé kezdett el terjeszkedni, főleg a székesegyház és a püspöki palota építése miatt.
A megyei kórház szomszédságában egy hidat vertek a patakra, hogy megkönnyítsék a közlekedést Biharpüspöki irányába. Hogy mikor történt mindez? Erre talán a történészek sem tudnának pontos választ adni. Ha a palánkkerítésnek ezen a részén hagytak egy kaput, akkor vélhetően már a 16. században lehetett itt – ha más nem is – egy fahíd. Később ezt átépítették tartósabb kőboltozatúra. Ez utóbbi korlátai láthatók első, a szöveges kiegészítéssel együtt Péter I. Zoltán helytörténésztől kapott képünkön, amely először Borovszky Samu 1901-ben kiadott Bihar vármegye és Nagyvárad című könyvének illusztárciójaként szerepelt.

A patak hídjának egy része 1968-ban   Fotó: Szűcs Lóránd Gyula

A második képet Szűcs Lóránd Gyula épületgépész-tervező mérnök készítette 1968-babn az itteni távfűtési vezetékek lefektetése alkalmából (nagyjából a mai Körös áruház előtt). Jól látható a képen az egykori hídboltozat, amelyet nem romboltak le akkor sem, amikor 1913-ban a Páris patakot a Kálvária/Dózsa György utcáról a Sztaroveszky/Magheru utca irányába vezető csatornába terelték. A kórház melletti híd maradványa ma is régi helyén alussza Csipkerózsika álmát…

A Párizs-patak eredeti nyomvonala a 19. század végén készült térkép részletén

Harmadik képünkön a patak régi medrének a nyomvonala tekinthető meg egy régi térképen. Az 1913-ban föld alá „helyezett” új Páris patak valójában a mai Magheru út alatt folyik. Ennek az építése látszik a negyedik képen. A múlt század közepéig a Sztaroveczky (most Magheru) utcának a városközpont felőli oldalán még végig megvolt a tégla kerítés, a mostani Enescu utca vége és a görög katolikus templom közötti szakaszon. Ez ugyanolyan kerítés, mint amilyen most is határolja a Szacsvay Imre iskola sportpályáját. A Magheru utcai kerítést az 50-es évek végén bontották el, amikor a tömbházakat kezdték építeni az utcának ezen a (városközpont felőli)   oldalán. A föld alatti Páris pataknak a Körösbe kiömlő nyílása a mai Magheru híd mellett látható ma is.

1913-ban készült felvétel a patak csatornázásáról a mai Magheru (Sztaroveszky) út mentén 

Forrás : erport.ro

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése